Börcs

Weboldal

A település nevét az évszázadok során a következőképpen említik az oklevelek: 1279-ben Beerc, 1283-ban Berch, 1489-ben Beerch. A 18. és 19. században is több variációja volt a falu nevének: 1773-ban Börcs és Rundenturn, 1780-81-ben Runden thurn, 1785-86-ban, és 1882-ben Börcs, 1786-ban Börcsch, 1787-ben Bőrts, 1808-ban Börcs és Rundenthurn, 1828-ban Börts, Rundenthurn, 1863-ban Börts. 1908-ban a községi törzskönyvbizottság a Börcs változatot fogadta el, s ezt használják napjainkban is.
A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév egyszótagos változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz Bercs) a kicsinyítő képzős változat. Van olyan elképzelés is, hogy a német eredetű Bertsch személynévből eredt.
Mindenesetre tény, hogy az első Árpád-kori eredetű kápolnájának védőszentje Szent Bertalan volt.
Az első okleveles említés nem azonos a település létrejöttével, ez történhetett évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban is.
Mindenesetre 1279-ben Börcsi Pongrác Márton és István és Győr nembeli Konrád beleegyeztek a Moson megyei Gesztence eladásába. A későbbi feljegyzések szerint Gesztence fele a Börcsieket illeti.
1324-ben Börcsi Csépán udvarbíró járt el ura, Héder nembeli Dénes és fia, Miklós Győr megye ispánja ügyében, testvérük Lóki Hektorné 25 márkás ügyében.
A község 1468 előtt a zirci cisztercita apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Utóbbiaknak már kastélyuk is állt ez időben a faluban.
1489-ben Börcs csere útján a győri püspök birtokába került, s ennek tulajdonában is maradt az 1945-ös földosztásig.